|



Dsida Jenő:
Itt van a szép karácsony
Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.
Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhítat
minden szívet átitat.
Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csuda szép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Gazdag Erzsi: Hull a hó
Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom,
Télapó zúzmarát,
Fújdogál az ágon,
A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön,
Nem baj, ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön.
Parányi ökörszem,
Kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
Süt még nap a nyáron.

Madár János – Karácsony
Csillagfényben
aranyág.
Aranyágon
alma.
Őrzi három
télapó.
Úgysem alszom
el ma!
Egész éjjel
csodálom
ezt a
szép fenyőfát.
Gyertyafényes
csillagszórós,
csilingelő
ágát.
Karácsony,
karácsony,
kisült a
kalácsom.
Kóstoljátok,
egyétek,
a mákost is
vegyétek!

Tóthárpád Ferenc – Három király éneke
Adjon Isten békét!
Csillag után jöttünk,
holdsugaras éjen
ezüstben fürödtünk.
– Gyalogszerrel, által
hetedhét határon
elkísért az úton:
két király barátom.
– De ugye jó helyre
vetett a sors minket?
Itt lakik-e József,
Mária s a kisded?

Debreceni Pál – Szenteste
Dicsérjük a Kisdedet,
Ki a mennyből érkezett!
Isten küldte mihozzánk;
Fellobban a hálaláng
mindegyikünk szívében,
hogy örökkön ott égjen.
Ha lelkünk Rá érzékeny,
átvisz minden nagy vészen.
Adjuk Neki magunkat,
mennyországba eljuttat!

Fésűs Éva:
Álmodik a fenyőfácska
Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

Weöres Sándor:
Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.

Weöres Sándor:
Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló
-- Kop-kop-kop -- nyolc patkó.
Nyolc patkó -- kop-kop-kop --
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén távol ring.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KARÁCSONY
Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
|