Ma már legtöbben, csak Nagytétényi Kastélymúzeumként ismerik a fővárosban található épületet. A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között.
A barokk stílusú Zichy-kastélyt 1746 és 1752 között építette Jäger János Henrik kőfaragó mester és Bebo Károly, szobrász. A melléképületek is a 18. században készültek el. A főépület 1752-re készült el, a melléképületek pedig 1754 és 1757 között jöttek létre. A főépület lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, továbbá a berendezése vetekedett az akkori főúri kastélyokkal.
A 19. század folyamán ruharaktárként szolgált, az 1950-es években pedig szükségszállásokat létesítetek benne. A főépület 1974-es helyreállítása óta művelődési házként funkcionál. Ma az épületeiben található a Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum és az Óbudai Múzeum.
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy Miklós elképzelései és tervei alapján. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.
A bikali kastély névadója, a császárhoz hű, Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló. A három falut magába foglaló bikali uradalmat az uralkodó 1841-ben adományozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei elismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező historizáló formáját.
A Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk stílusú kastélya. A kastély megléte Grassalkovich Antalnak és Mária Teráziának köszönhető. A kastély építése 1740-ben kezdődött, később azonban, 1867-ben a magyar állam megvásárolta és királyi pihenő rezidenciává alakította.
