Be mutatom nektek az én híres városomat

KECSKEMÉTET!

Ahol születem és éltem 50.évet

Ez a Főtér.

CIFRAPALOTA

Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.

VÁROSHÁZA

Kecskeméten a korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével pályáztak.

A homlokzat közpén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. 1897 és 1996 között az épületben működött a városi könyvtár is.

A Városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók.



Katona József Színház

A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban. A színház nevét adó Katona József Kecskeméten született és élt, ám leghíresebb művét, a Bánk Bánt, csak halála után játszották el szülővárosában. A drámát először 1847. október 14-én Góts Ede társulata mutatta be. Legnagyobb nemzeti drámánkat azóta közel kétszáz alkalommal játszották a hírös városban.

Színház belülröl.



Zsinagóga

Ferences templom

A város legrégebbi épülete, a városházával szemben, a 13. század vége, és a 15. század eleje között épült több ütemben. Középkori szokásoknak megfelelően úgy építették, hogy a névadó Szent Miklós névünnepén a lemenő nap fényárba öltöztethette az oltárt.

Belülröl igy néz ki.

Piarista templom

A templom belseje.

Az épületegyüttes nagy részét a város egykori földesurának, gróf Koháry Istvánnak adományából építette az 1715-ben itt letelepült tanítórend. Az épületcsoport legértékesebb részének, a Mayerhof András tervezte piarista templomnak 1729-ben tették le az alapkövét. A gimnázium előtt néhány évvel ezelőtt állították fel Koháry gróf emlékszobrát.

A rendház épületében működött a piarista gimnázium 1933-ig, amikor is a szemközti új épületbe költözött. E padokat koptató tanulók között voltak: Katona József 1804-1807-ig, Táncsics Mihály 1823-1825-ig, Klapka György 1832-1834-ig és Hornyik János 1823-1829-ig.

NAGYTEMPLOM

A főoltárkép a templom titulusát, Krisztus menybemenetelét ábrázolja, és a klasszicizáló hátépítmény keretezi, (Falkoner József alkotása 1793-ból). Felette a freskó az áldást osztó Atyaistent ábrázolja. A főoltár és előtte a 2004-ben készített miséző oltár az ambóval együtt tardosi márványból készült.
A Nagytemplom orgonáját 1930-ban a pécsi Angster cég építette. Az orgona 46 szóló regiszteres, sípjainak száma: 3302.
A Nagytemplom híres nagyharangja 1694-ből származik, de többször újra öntötték, legutóbb 1852-ben, amikor elnyerte mai méretét. Súlya kereken 25 mázsa.

Evangélikus Templom

Belülröl igy néz ki.

ORTODOX   SZENT  HÁROMSÁG TEMPLOM.

A belseje.

Református egyházközöség temploma.

A belseje.

Otthon mozi

A híres Kodály Intézet

A késő középkori védőtorony felhasználásával, barokk stílusban épült volt ferences kolostor ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont.
A nagyközönség két célból látogathatja az intézményt. Az egyik a Kodály Zoltán életútjának legfontosabb állomásait és kecskeméti kötődését bemutató kiállítás. Külön figyelemre méltó Borsos Miklós Kodály-portréja. A másik, hogy ebben a környezetben, az évszázados falak között, a hársfás belső udvarban, vagy a hajdani refektóriumban különösen hangulatos nyilvános hangversenyeket rendeznek. Az intézet 1975-ben azért kezdte meg működését, hogy Magyarországon és külföldön segítse a Kodály-életmű fontos részét képező zeneoktatási eljárás, az úgynevezett Kodály-módszer terjesztését és továbbfejlesztését. Azóta az egy-kétéves bentlakásos továbbképzéseken és a Kodály-szemináriumokon több mint 3500 hallgató vett részt. Főként japán, angol, görög, dél-koreai, amerikai, spanyol zenepedagógusok jönnek a kurzusokra

Kodály Zoltán Ének-zenei Iskolája.

És a Díszterme.

Főtér

.

Könyvtár

Müvelödési központ

ARANYHOMOK SZÁLLODA

Malom Center

Ugrás a lap tetejére';