Hirweb.hu-Magyar Honlapok

        BANNEREM

ildiko bloglap

 

 

 

Ha tetszik amit itt
látsz, akkor kérlek
Írj pár sort!

Vendégkönyv.

 

 

 

Szép Tündérország
támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos,
gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
Juhász Gyula

****************************

 

December az úton,
szánkóval szalad,
karácsonyi kedvvel
kincset osztogat.
Piros ünnepet hoz,
fenyők illatát,
hóember a kertben
kicsípi magát!

 

Látogató olvassa a lapot.

 

 

***************************

IP

 

 

 Online rádióadás
 

       & amp;nbsp;    

 

 Budapest

 

 


 

 


 

 

Csanádi Imre

Ébredj, új tavasz,
jégtörő, sugaras,
gallyat gombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madarakat
víg versre tanító.

 

Egyetlen dolognak
kell feltétlenül
sugároznia belőled,
bárhová is mész,
ez pedig a magabiztosság.

 

 

Boldog névnapot!

 

 

 

 

Nem kell tudni,
meddig tart...
A boldogság minden
pillanatát úgy kell élni,
mintha az utolsó lenne.

Addig
nem lehetsz elveszve,
míg oltalmat találsz
a kezekbe,
míg utánad futnak,
míg ölelnek téged,
míg bizonyságát adják,
hogy párban szép
az élet

*******************


 *******************

"Nem az van hatással a jelenre,
amit a múltban tettél,
hanem amit a jelenben teszel,
az teszi jóvá a múltat
és változtatja meg a jövőt."

- Paulo Coelho -

Ha anya vagy,
 sohasem maradsz
igazán egyedül a
 gondolataidban.
Egy anya mindig kétszer
 gondolkodik: egyszer
önmagáért, másodszor
 a gyermekéért.

 

 

 


 

 

 

 

Ady Endre:
Kis,karácsonyi
ének Tegnap
harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

 

 

Lendvay Hedvig:
Karácsonyi utazás
Gyertya lángja libben-lobban,
Száz gyerekláb táncra dobban,
Jézus küldte, angyal hozta,
Jaj de szép a karácsonyfa.

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 


 


KECSKEMÉTRŐL KÉPEK!

Belvárosi séta

A Kecskemétre érkező látogató szerencsés helyzetben van, hiszen a Főtéren átsétálva szinte az összes fontos műemlékeket, nevezetes épületet megcsodálhatja. Az egykori piactér, a mai Főtér valójában több egybeépült tér együttese: a Kossuth, Lestár, Szabadság, Piaristák tere, Kálvin tér és Katona József téré. Sétánk kiindulópontja lehet a Kossuth tér közepén álló, a helyiek által csak null kilométerkőként emlegetett Címerdomb, amelyet szép időben a csúszdázó kisgyerekek vesznek birtokukba.

1. Nagytemplom

Jobb oldalon emelkedik a római katolikus Nagytemplom, más néven Öreg templom 73 méter magas tornya. A 35 méteres magasságban található körerkélyről, amelyet eredetileg tűzfigyelés céljából alakítottak ki, megcsodálható a belvárosi panoráma. Az alföld legnagyobb copf stílusú székesegyháza 1774 és 1806 között épült Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján, miután a plébánia feladatai 1772-ben visszakerültek a ferencesektől a világi papsághoz. A belső térbe lépve a boltozatokon Roskovics Ignác freskóit csodálhatjuk meg, melyek közül az első kettő nemcsak a vallásos témát, hanem magát a várost is megidézi. Az első freskón a Nagytemplom tornya látható, míg a második a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja, amint megáldja Kecskemét népét. A templom mellékoltárai közül a helyieknek különösen kedves a bal oldalon található "Barackvirágos Mária" oltára.

 

 

2. Városháza

A Nagytemplom szomszédságában található a szecesszió gyöngyszemeként számon tartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Helyén az akkori városháza -korabeli leírások szerint- régi és ronda épülete állt. Még ebben az épületben dolgozott 10 éven át először alügyészként, majd a város főügyészeként Katona József. A leírások szerint a bejáratnál összeesett és meghalt. Erre emlékeztet a Városháza előtti lekerített részen lévő emlékkő, melyen ez a felirat áll: "Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának."
Az új városházára benyújtott nyertes tervpályázat jeligéje, amely mára a város jelmondata lett, s Kecskemét címerében is visszaköszön, így hangzik: "Sem magasság, sem mélység nem rettent." Az impozáns épület 28 hónap alatt felépült, a hivatalok már 1895-ben beköltözhettek, a dísztermet azonban csak 1897-ben avatta fel Kada Elek polgármester a következő szavakkal: "Ez a mi üzenetünk a jövőnek". A díszterem helyszíne a városi Közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak. A teremben lévő faburkolatú berendezések korabeliek, minden kézművesipari munkával készült. Az színes üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Az 1200 kg súlyú aranyozott bronz csillárnak - mely 5 m magas és 3 m széles - 63 égője van, amely az egykori Magyarország közigazgatási megyéinek számát szimbolizálja. A festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette. Ezek a magyar történelem jelentős eseményeit (Vérszerződés, Ferenc József magyar királlyá koronázása), személyiségeit ábrázolják.  
Az épület külső megjelenésében nemcsak a szecesszió jegyeit viseli magán, hiszen tornyai a francia reneszánsz kastélyokat idézik. Homlokzatán hangsúlyosak a kék Zsolnay-majolikák, a népművészeti ihletésű díszítmények. Ezek mellett a történelem nagyjainak szobrait, Kecskemét szimbólumát, a kecskefejet is felfedezheti a szemlélő. Az első emeleti erkélyről 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték. Minden egész órában a Kecskemét is kiállítja… kezdetű szignál, délben Kodály-művek és Erkel Palotása, este hat órakor Händel, Mozart, Beethoven művei, este nyolckor pedig magyar népdalok hallhatóak.
Az 1911. július 8-i nagy erejű földrengés következtében a városháza is megrongálódott, a helyreállítási munkálatokat Lechner Ödön irányította. A városháza előtt áll Kossuth szobra, Telcs Ede bajai szobrász alkotása. Kossuth 1848. szeptember 25-én tartott toborzóbeszédet Kecskeméten.

3. Katona József Színház

A Városházától jobbra, az út túloldalán áll a Katona József Színház gyönyörű épülete. A Városházával nagyjából egy időben épült, a Millenium alkalmára, 1896-ban avatták fel.  A kecskeméti színjátszásnak azonban már korábban, a színház megépítése előtt is nagy hagyományai voltak. A piaristák fontos szerepet játszottak a magyar nyelvű színjátszás elterjesztésében. A 1833-tól a Korona vendéglő ( a mai Malom Bevásárlóközpont helyén) udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszotta 1843-ban vándorszínészként -nagy sikerrel- a Lear király bolondjának szerepét Petőfi Sándor. Az új, Juhász Gyula által ékszerdoboznak nevezett, eklektikus-neobarokk épületet a színház specialista Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte. Az ő nevükhöz köthető többek között a budapesti Vígszínház, így nem véletlen a hasonlóság a két épület között. A kecskeméti színház hírnevét olyan kiváló színészek öregbítették, mint például Gábor Miklós, Páger Antal, Galambos Erzsi és még sokan mások. Az épületet sokan a - megtestesült színháznak” tekintik, talán épp ezért szolgált több nagyszabású film forgatási helyszínéül (például Mephisto, Az operaház fantomja, Wagner).

A színház előtt áll a Szentháromság-oszlop. A barokk fogadalmi emléket 1742-ben emelték a katolikus hívek a város lakosságának egyharmadát elpusztító 1739-40-es pestisjárvány után.

4. Szent Miklós plébániatemplom (Barátok temploma)

A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült,  helybeliek által Barátok templomaként ismert ferences templomot. Ez volt a város első kőtemploma, melyet 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használtak. Ezen vallástörténeti jelentőségű gyakorlat is jól példázza a városra kezdetektől jellemző vallási toleranciát. Az első középkori templom egyszerű, döngölt agyagpadlós, famennyezetes épület lehetett, mely többszöri átépítés után a 18. század végén nyerte el mai, barokk-copf formáját. A templom az 1640-es években került a ferencesekhez, amikor paphiány miatt Kecskemétre hívta őket az egyházközség. Így már ők végezték az 1678-as tűzvész utáni helyreálltást is. Az 1930-as években épült az udvaron a lourdes-i sziklakápolna, mely igazi kultuszhellyé vált: körben a falakon rengeteg hálaadó tábla látható. Az 1980-as években késztették az épület egyik ékességét, a gyönyörű kovácsoltvas kaput (Tiringer Ferenc alkotása), valamint mai formájában 1983 óta látható a Kálvária, melynek legrégebbi eleme az 1790 körüli purgatórium relief. A templom melletti romkert (egykor temető, majd zsidó kereskedők által épített üzletsor) mutatja a főtér egykori szintjét.

5. Kodály Intézet

A Barátok temploma mögötti hangulatos sétálóutcában, a Két templom közben áll a híres Kodály Intézet, amely 1975 óta fogadja minden évben a Kodály módszert elsajátítani kívánó magyar és külföldi zenetanárokat. Az épület egykor ferences kolostor volt, amely 1700-1736 között épült, s amelyet 1975-ben a város építésze, Kerényi József tervei alapján alakították át. Az intézet folyosóján Kodály életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. A mai vasútállomás épületében 1882-ben született zeneszerző, népzenekutató, pedagógus örökségének ápolásában nemcsak az intézet, de a nevét viselő általános iskola és gimnázium is kulcsfontosságú szerepet játszik. Kodály, habár korán  elkerült a városból, erős szálakkal kötődött ahhoz. Erről így vall 1957-ben: "...a kecskemétiséget valahol a csontomban éreztem mindig, mint a növény, amely homokos talajban él, azért gyökereit leereszti a mélyebbre is, a homok alá, ahol az igazi tápláló nedveik vannak."

6. Református templom

Visszasétálva a Főtér irányába, a ferences templom mögött találjuk a kalandos építéstörténetű református templomot. Kecskeméten 1567-ig lutheránusok voltak Kecskeméten, majd a közösség áttért a kálvinista hitre. Amikor 1564-ben egyezséget kötött egymással a protestáns és a katolikus felekezet, a reformátusok átengedték a kőtemplom használati jogát a - pápistáknak-, maguknak pedig fatemplomot emeltek épp a szentély mögött, a templomkerítésen belül. Ez a már említett 1678-as tűzvészben leégett, de két évvel később már letették a kőtemplom alapkövét. A török hódoltság területén egyedülálló módon sikerült a kecskemétieknek megszerezniük a szultán engedélyét a templomépítésre. Küldöttség utazott Konstantinápolyba, ahol 577 kölcsönkért aranyat osztottak szét az ügyben illetékes emberek között a szultáni udvarban. A módszer hatásosnak bizonyult: 1683-ra megépült a templom, egy évvel később pedig fel is szentelték. A késő reneszánsz jegyeket is magán viselő barokk épület oldalán a támpillérek a gótikát idézik, ami talán a régi közös kőtemplomra (Barátok temploma) való utalás. A reformátusok számának növekedése miatt a 18. században kibővítették a templomot. A 18. század végén készült az aranyozott szószék is, melyet a közelmúltban újítottak fel. Egy évszázaddal később, a Városháza egyik építésze, Pártos Gyula tervei alapján építették el eklektikus stílusban a református bazár, a mai Libert étterem épületét. Helyén korábban temető volt.

7. Ó kollégium

A Református templomtól jobbra, a Kálvin téren található a református Ó kollégium. 1830-ban kezdték meg építését. A klasszicista épület sokáig a város egyetlen világi emeletes épülete volt. A református közösség már korábban, valószínűleg a 16. századtól működtetett iskolát Kecskeméten. Az új épület először líceumnak, majd főiskolának, 1860-tól pedig jogakadémiának ad otthont. 1842-44 között diákja volt Jókai Mór, aki így vallott kecskeméti kötődéséről: - Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valójában szellemi énemet e város szülte. Az épületben ma a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának levelező tagozata, illetve a Duna melléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma működik.

8. Új kollégium

A Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium épülete 1911- 13 között épült meg. Mende Valér, a modern szecessziós irány képviselője mindössze 23 évesen tervezte az impozáns épületet. A homlokzaton felfedezhetjük az erdélyi népi építészet elemeit, valamint a református egyház szimbólumát, a fiait vérével tápláló pelikánt is. A kerámiabaglyok valószínűleg inkább az épület funkcióját, mintsem valamely stílusirányzat törekvéseit tükrözik.
Az iskola előtti parkban két emlékmű is látható. A fák között megbújva áll a Kerényi József által 1939-ben tervezett emlékmű, mely idővel 1956-os emlékhellyé vált.
A másik szobor (a Cifrapalotával szemben) Amerigo Tot Bartók Béla emlékére 1981-ben készült bronz alkotása, a Mikrokozmosz a makrokozmoszban. A szobor párdarabja New York-ban található.
Az Új kollégiummal szemben lévő épület, a Luther-palota, az evangélikusok egykori bérháza, szintén Mende Valér tervei alapján készült, s számos hasonlóságot mutat az Új kollégiummal.

9. Cifra palota

Az Új kollégiumtól jobbra, a Rákóczi út sarkán áll a híres Cifra Palota. A szecessziós remekművet a Lechner-iskolához tartozó Márkus Géza tervezte 1902-ben. Homlokzatán a lila majolikamezők a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, ahogy a mázas tetőcserepek, kis kémények is. A mezőkben az élénk színű szecessziós virágmotívumok magyar népművészeti motívumokkal keveredve jelennek meg. A mai Kecskeméti Képtárnak otthont adó épület eredetileg több funkciót is betöltő bérpalotának épült. Földszintjén bérbe adható üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó helyiségei, a második emeletén pedig bérlakások foglaltak helyet. Belül legdíszesebb terme a Pávás terem, amely egykor a kaszinó dísztermeként működött.
 

10. Tudomány és Technika Háza (egykori zsinagóga)

A vallási türelem városában a felekezetek közül utolsóként a zsidóság emelt templomot 1864 és 1868 között, a belső berendezés és díszítés pedig 1871-re készült el. A tilalom ellenére már épített a hitközség egy klasszicizáló zsinagógát 1818-ban (a mai zsinagóga mögött ma is látható). A mór-romantikus Tudomány és Technika Házát egy neves pesti építész, ifj. Zitterbach János tervezte. Az 1911-es földrengés, majd a történelem viharai miatt jelentős átalakuláson esett át az épület. Az 1911. július 8-i földrengés miatt félrebillent a hagymakupola. A helyreállítás során ezt helyettesítették a ma látható lótuszbimbó alakú kupolával. A II. világháborúban szinte teljesen eltűnt Kecskemétről is a zsidó közösség. A holokausztra emlékeztet a Rákóczi út felőli oldalon 2005-ben elhelyezett emléktábla. A funkcióját vesztett épület 1966-ban került a város tulajdonába, s ezután, a hetvenes évek közepére új szerepének megfelelően alakították át: a hatalmas belső teret felosztották. A konferencia- központtá alakított épület egy különleges kiállításnak is otthont ad: fönt a galérián Michelangelo 15 hiteles gipsz szobormásolatát tekintheti meg a látogató. (A kiállítás ingyenesen megtekinthető munkanapokon 10 órától 16 óráig.)

11. Evangélikus templom

Sétánkat visszafelé, a főtér irányába folytassuk. Az Arany János utca jobb oldalán áll az evangélikus templom. A kecskeméti protestánsok kezdetben, 1567-ig, a debreceni zsinatig, lutheránus hitűek voltak, csak ezután tértek át a kálvinista hitvallásra. Ezután viszont a lutheránusnak számos hátrányos megkülönböztetést kellett elviselniük: közel két évszázadig például át kellett térniük a református vagy katolikus hitre, hogy polgárjogot kapjanak. A 18. század közepére mégis jelen voltak az evangélikusok a városban (részben szlovák és német kereskedőcsaládok). A 19. században, 1862-63-ban pedig már templomot is építettek maguknak. A huszártornyos, romantikus stílusú, görög kereszt alaprajzú templomot a neves építész, Ybl Miklós tervezte. A 19. század végétől kezdve környékét elkezdték beépíteni, majd szinte teljesen körbevették házakkal, bazársorral, csak 1984-től látható újra teljes pompájában.

12. Piaristák tere

Továbbsétálva az Arany János utcán, majd jobbra fordulva a Piaristák terére jutunk. Ha megállunk az 1996-ban elkészült, modern, mintegy 7000 m2 alapterületű Katona József Könyvtár előtt, szemben láthatjuk a Piarista Gimnázium modernizált barokk épületét, amely 1933-ra épült fel. A piaristák betelepítése a város életében fontos szerepet játszó főúr, Koháry István nevéhez köthető, aki telket és pénzt is adományozott a rendnek. 1715-ben érkezett a tanító rend Kecskemétre, s hamarosan meg is kezdték az oktatást. A piarista iskolának többek között olyan híres diákjai voltak, mint Katona József, Táncsics Mihály vagy Klapka György.
A gimnázium épületétől jobbra áll a piaristák barokk temploma mely 1729 és 1748 között épült, valószínűleg a kalocsai székesegyházat is tervező Mayerhoffer András tervei alapján. Érdekes megjegyezni, hogy a kalocsai templomhoz hasonlóan, eredetileg itt is két tornyot akartak építeni, ez az elképzelés azonban pénzhiány miatt meghiúsult. A Szűz Máriának felszentelt templomban a főoltárkép, az osztrák Christoph Tausch munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja.

13. Görögkeleti templom

Balra, a Főtér irányába visszafele haladva megérkezünk a görögkeleti templomhoz. Kecskeméten a görögök már a 17. század végén jelen lehettek, az első ide érkezők valószínűleg a törökök elől menekültek. A 18. században számos korlátozás vonatkozott a görögökre: például nem lehetett saját üzletük, csak a várostól vagy az egyháztól bérelt boltban folytathattak kereskedést. Végül a görög közösség 1791-ben megkapta a jogot a templomépítésre és oktatásra. Klasszicizáló későbarokk templomukat végül 1824-29. között építtették fel Fisher Ágoston kecskeméti kőművessel, habár a tervek már 1800-ban elkészültek. A templom felszentelésén az összes felekezet képviselője jelen volt, ami a vallási türelem szép példája.

 

14. Ifjúsági Otthon

Sétánk utolsó állomása a kecskeméti szecesszió egyik fontos alkotása, a görögkeleti templom szomszédságában álló Ifjúsági Otthon. A budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső 1904-ben nyerték meg a tervpályázatot a kecskeméti Ipartestület, valamint Iparegyesület székházának megtervezésére. Az 1906-7-ben helyi iparosok által kivitelezett Iparosotthon földszintjén kávéház és vendéglő működött. 1937-ben alakították ki az Otthon Mozit, a város második moziját, amely ma a város "művészmozijaként" működik.

 

 

Legendák Kecskeméten

A "beszélő köntös"

E csodás ruhadarab történetét nem a szájhagyomány őrizte meg az utókor számára, hanem a város jegyzőkönyvében rögzítették 1668-ban, az esemény után 72 évvel.
Elmondja a feljegyzés, hogy 1596-ban, a hatalmas haddal Eger ellen induló III. Mohamed Alpárra érkezve maga elé hívatta Kecskemét vezetőit. Az elöljárók ismerve a török hatalmasságok szeszélyeit és megvásárolhatóságát, 100 ökröt, 600 juhot és 14 szekér kenyeret vittek ajándékba, hogy városuknak a lehető legnagyobb kegyet megszerezzék. A szultántól egy csauszt (őrző törököt) kértek, aki a portyázó csapatoktól megvédelmezheti a várost. Csauszt ugyan nem kaptak, de egy köntöst igen, azzal az ajánlással, ha háborgatná valaki a várost a törökök közül, mutassák meg a tőle kapott kaftánt.
S valóban: a leírások szerint a Kecskemétet fenyegető portyázó török csapatok érkezésekor a bíró magára vette a köntöst a szultán tanácsa szerint. Amikor ezek közelebb értek, leugráltak lovaikról és letérdelve megcsókolgatták a köntös szegélyét. A város elöljárója parancsait követték, ha a bíró megengedte, akkor maradhattak a törökök, ha nem, akkor tovább kellett vonulniuk.
Hogy a köntös sorsa mi lett, arról nincs hiteles feljegyzés a város történelmében, de Mikszáth Kálmán regényt kerekített a történet köré, amelyet ma A beszélő köntös címmel olvashat el minden izgalmas regényt kedvelő felnőtt és kisdiák.
 
A kecskeméti földrengés
"Egy ma szinte példátlan fejlődés gyönyörű lendületében érte a katasztrófa ökölcsapása Kecskemétet" - írta a Vasárnapi Újság kecskeméti felvételekkel illusztrált tudósítása az 1911. júliusi 8-i földrengésről. A szomorú nevezetességű napra virradó éjszaka, 2 óra után néhány perccel, rövid ideig tartó, változó irányú rengés riasztotta fel álmukból a város lakóit… "…a föld alatti morajlás, a recsegés, ropogás olyanszerű volt, mintha az ég és a föld törtek volna össze. A tárgyak súrlódtak, táncoltak, halomra dőltek: az építmény falai morzsolódtak és törve, zúzva omlottak egymásra, mintha nem szilárd testek, hanem pöhölyszerű, lenge tárgyak lettek volna. Emberek és állatok riadtan, ösztönszerűen futottak a szabadba. Az alvó város néhány pillanat alatt az ég alatt termett hajadonfővel, mezítláb, pőrén, ahogy az ágyból kiugrott. …Sokan ágyneműt, paplant, subát és egyéb ruhadarabokat terítettek a földre és ott töltötték az éjszakát: nagyon sokan pedig a sétaterek gyöpös pázsitján kerestek nyugvóhelyet és ott virrasztottak, vagy ott aludtak. Az istállókban megkötözött állatok bőgtek, nyerítettek, ordítottak, a szabadon lévők kirohantak az udvarokba, a tanyákon legelő jószágok szétriadtak és éppen úgy átérezték a rettenetes katasztrófa hatását, mint az emberek, sőt még a madarak is ezrével röpködtek a levegőben…" - így szólt a Kecskeméti Nagy Képes Naptár a váratlan és emlékezetes eseményről.

 

KECSKEMÉTRŐL KÉPEK! hozzászólásai

Szólj hozzá

Friss hozzászólások
Kereső
Belépés
Szavazás

Ha tetszik az oldal kérlek szavaz!

0.054 mp